"A gasztronómia az egyetlen olyan élvezet, ami soha nem fáraszt" - vallja a téma alapmuvének megfogalmazója, Jean Anthelme Brillat-Savarin. Máig ot idézik, és szinte istenítik az ínyencek, gourmet-k pápájukként. Holott a csevego, anekdotázó szerzo nem közöl hagyományos recepteket, nem sorolja a hozzávalókat és az elkészítés mikéntjét. Mégsem tudunk szabadulni ellenállhatatlan mesélokedve szerteágazó folyondárjaitól. Mintha filozofikus okfejtést adna közre, "elmélkedés"-ekre osztja mondanivalóját, közben semmi rendszer nem bontakozik ki az ötletszeruen egymás mellé sorakozó fejezetekbol. Hol az elhízásról, máskor a böjtrol, az alvásról, az álmokról jut eszébe egy-egy történet, amelyeket feltétlenül meg akar osztani olvasójával. Történeti visszapillantást nyújt a rómaiak lakomái, a Lajosok udvara felé; s hitet tesz a vendéglok, kávéházak, éttermek szükségessége mellett.
Vonzó perspektíva a mai nescafé, filter tea, zacskós leves konyhamuvészet számára.
